Azt hallom: ... és keres valakit, aki kiveszi a boltot. Nem lesz könnyű, gondoltam. Annyi üzlet áll üresen.

- Könyvesbolt? Kávézóval? A Fő utcában? És mi tudsz még?
- Rákérdezek.

És rákérdezett. Néhány nap múlva a tulajdonos várt a boltban. Mikor megérkeztem még az átépítés műszaki vezetőjével beszélt.

Mert volt átépítés: egy teljesen új üzletet láttam. Mindenhol tölgyfa, a polcok, a lépcső, a korlát, kifestve, helyreállítva, a portál is új, de pont mint a mellette lévő régi...

Nem volt kérdés, részemről legalábbis nem.

Beszélgettünk egy sort, azután pár nap múlva még egy kicsit és már a kezemben is volt a kulcs. Áááá, lassítsunk! Akkor ez már komoly, ugye? Nagyon annak látszott.

Akkor új szakmát tanulok. Végül is az alapvető dolgok megvannak: olvasni tudok, inni is szoktam, ebből már el lehet indulni :)
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.